2009.09.30.

Az UNESCO szellemi örökség listáján a mohácsi busójárás   


Felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO 2009. szeptember 28 és október 2-a között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntött a mai napon. A szellemi örökség reprezentatív listájára 77 elemet vettek föl az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu Dhabiban rendezett ülésen, egyebek mellett a Magyarország által felterjesztett Mohácsi busójárás című jelölést is.

 

Az eredmény többek között az UNESCO honlapján is olvasható lesz, a busójárásról szóló rövid leírással együtt. A nemzetközi jegyzéken szereplő elemek kihirdetésével a szervezet célja felhívni a figyelmet a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére. Napjainkban a helyi és kis közösségek kultúrájának megőrzése és aktív megélése segítheti a közösségi identitás és a kulturális sokszínűség megerősödését.

 

Szekó József, Mohács polgármestere nyilatkozata: Nagy elismerés és siker Mohács számára, hogy az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának ülésén úgy döntött, hogy Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást veszi fel ’Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájá’-ra. Ez a nemzetközi elismerés elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaimé, de köszönet illeti a felterjesztést előkészítő szakmai intézmény munkatársait, szakértőit és a jelölést benyújtó Oktatási és Kulturális Minisztériumot is.

 

Az emberiség szellemi kulturális örökségének listáját – melyen mostantól mindössze 167 elem található – a 196 tagállamból álló UNESCO évekkel ezelőtt azért hozta létre, hogy hasonlóan a védendő épített és temészeti örökséghez, ezek a szellemi értékek is megmaradjanak az egyetemes emberi kultúra és a helyi közösségek számára. Amellett, hogy ez az elismerés a busójárás révén ismertté teszi Mohács városát az egész világon, komoly kötelezettséggel és felelősséggel is jár.

Az eredetileg a helyi sokac nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolnunk, hogy méltó maradjon hagyományainkhoz, a rangos címhez.

 



Korábbi cikk a témában:

2008.10.07.

A világörökség része lehet a mohácsi busójárás


Mohács életében az egyik legnagyobb dolog a farsang idején tartott busójárás. Bár az esemény sokat változott az évek alatt, az alapmotívumok még mindig ugyanazok: jelmezbe bújtatott szőrős figurák kereplőket pörgetnek, lisztet szórnak a nézőkre,koporsót égetnek, néha még ütlegelik is a turistákat. Most a világörökség részének nyilváníthatják az eseményt.


Miután februárban a magyar kormány is csatlakozott a szellemi világörökségről szóló nemzetközi egyezményhez, esély nyílt arra, hogy hazai pályázók is felkerüljenek a szellemi világörökséget számba vevő listára. Már csak Hiller István oktatási miniszter beleegyezése szükséges, és szabad a pálya Mohács előtt.

 

"A városvezetés örülne, ha a busójárást a világörökség részévé nyilvánítanák" - mondta a Baranya Megyei Online-nak a megyei önkormányzat civil frakciójának vezetője, hozzátéve, "olyan lehet ez a cím Mohácsnak, mint Pécsnek az Európa Kulturális Fővárosa, csak nem csupán egy évre szól".

 

A főszervezők közül senki sem tart attól, hogy az esemény ezek után bármit is veszíteni fog eredetiségéből, ám az egyik busó aggodalmát fejezte ki az idelátogató turisták tömege miatt. Attól tart, hogy a végén még ők (a busók) nem fognak elférni a rendezvényen. A világörökség listájára való felkerülés anyagi előnyökkel nem jár, viszont presztízs- és reklámértéke óriási.

 

A busójárás lényege, hogy jelképesen eltemetik a telet, ennek érzékeltetésére egy koporsót a Dunán indítanak útnak, egy másikat pedig a város főterén lévő máglyán égetnek el.

 
39473